2014 májusában a magára találó tavasz egy korai reggelén útnak indultam kerékpárral, hogy a majd három hónapos vándorlásom alatt bejárjam az északi országokat.
A megyehatárnál szerény kíséretem utolsó tagja jó utat kívánva visszafordult, én pedig magamra maradtam a ragyogóan világoskék ég piszkosfehér felhőfoszlányai és az addigra mindenféle zöld uralta pusztaságban. Az erőtől duzzadó Természet a téli szürkés merevséget mozgással töltötte be, fénnyel, élettel.
Sokadrangú, foltos bekötők és forgalmatlan főutak vezettek keresztül a Kiskunságon és a Dunántúl első lankáin. Miközben a környezet szüntelen nyüzsgött, a benne látható változások felettébb lassan bontakoztak ki, elég lassan, hogy a mögöttes napok ilyenkor természetes zűrzavarából kikászálódva végre egyedül legyek egy ismerős világban.
A tavasz ezen időszakában, ahogyan az bekövetkezett, kiszámíthatatlanul kerekednek záporok, zivatarok, átvonulásuk után nem marad más, csak néhány pocsolya a torzón kátyúzott úton, és a lemenő Nap sugaraival bevont aranyló csillogás az Alföld elhízott kisvárosainak háztetőin.
Már másnap történt, déltájban hagytam el Székesfehérvárt, miután kezdeti technikai gondjaimat megoldottam, és tekertem tovább a szoruló melegben. A 8123-as út a síkságból Zámolyon keresztülhaladva a vértesi karrmezőkön át éri el Gánt szalagtelkes faluját, melynek külterületén annak legnagyobb nevezetessége, az egykori bagoly-hegyi bányatelep található. A mélységes mély kráterben felsejlenek a bauxit külszíni fejtésének vöröses teraszai.
Hosszú időbe tellett, míg a bauxit felhalmozódott és mindenestül Gánt környékére sodródott; vagy úgy is mondhatnánk, hogy amit ma Gántnak és környékének nevezünk, az manapság éppen ott legyen mai formájában. A bauxit trópusi éghajlaton képződött üledékes kőzet, az alumíniumgyártás előfeltétele. A hazai telepek, így a vértesi is, karsztbauxit, sok millió éve az alumíniumdús mállástermékek a karbonátos kőzetek mélyedéseiben felhalmozódtak, csapdázódtak és bauxittá alakultak.
Ezen a vidéken hazánk első, Európában is jelentős bauxitérc lelőhelyét találjuk.A földtani felmérések az előző század húszas éveiben kezdődtek meg Balás Jenő, gyergyóremetei bányamérnök vezetésével, s az eredményes kutatómunka a kontinens leggazdagabb bauxitlelőhelyét tárta fel, rövidesen az ezer főt is meghaladta a bányában dolgozók száma. A felfedező mégis nincstelenként halt el, aminek magyarázata a következőkben rejlik. Az akkori magyar bányatörvények értelmében úgynevezett kutatmányi díjat kellett fizetnie annak, aki valamilyen nyersanyagot kívánt vizsgálni, ez pedig a bauxit esetében bármennyire is kimagasló volt, a felfedezett telepeket csak alacsony áron tudta eladni. Egészen pontosan bányajogosítványokat szerzett, korabeli bányász szótár szerint: „mindazon jogozatok, amelyek a fönntartott ásványok felkeresésére és leművelésére a bányabirtokost megilletik”, amiket később eladott a Bauxit Trösztnek.
Mivel egymást követve kerültek ki több dombságunkból is az efféle ércek, a kevésbé bizakodóak úgy vélekedtek, hogy a Föld bauxitkészletének akár negyede is lehet Magyarországon, de akadtak olyanok is, akik ennél még merészebbet állítottak. És közben felfedezték a nagy trópusi lelőhelyeket.
Évtizedeken át tartó bányamunkával bontották itt a földet, míg 1988-ban be nem fejezték a kitermelést. Szembetűnő ahogy a növényzet újra birtokába veszi a helyet; a néhol még igen ritkás csupasz tér másutt már beerdősödött.
A kráter szomszédságában piros boltív alatt jutunk el a Balás Jenő bányamúzeumba. A boltíven a ’Jó szerencsét’ nagy, fekete betűi még mindig élénken díszelegnek, a bejárat előtt pedig csillék és mozdonyok állnak rövidre vasalt sínjeiken.
Továbbindultam. Furcsa idő volt, egy ideig követtek borús fellegek és esett is az eső belőlük valamicskét, azután más irányba szálltak. Karsztbokor erdőben tekertem felfelé és lefelé, mire kisimult a dombság, Tatára értem; a tónál már gyülekeztek a zivatarfelhők.
Tatától Komáromig újfent társaságban, a Régi komáromi úton hajtottunk az egészen szeszélyes időben. A városi kavalkádból átkerekeztem a Duna folyama felett, a határt Szlovákia csillagos kék táblája jelezte.
